Mostanság

Elég jól telnek a napjaim. Sok a teendőm is, sok minden jár a fejemben, így a napok is gyorsan telnek. Néha már túl sok is a teendő, egy kicsit elfáradtam. Az itthoni munkában is hamar elfáradok. Székre fel, székre le... sokat szédülök ilyenkor, meg fáj a fejem. A mellem is már megint feszül. Mintha olyan rég lett volna, amikor múltkor feszült!Azért mégiscsak azt írtam, hogy elég jól telnek a napjaim. Próbálok türelmes lenni, nem kiakadni mindenen. Nem túl érzékenyen reagálni. Hú, ez sokszor milyen nehéz! Az emberek olyan hülyék tudnak lenni már elnézést, de így van!Meg nehéz az is, hogy elfogadjunk dolgokat, beletörődjünk, hogy van, aki, ami nem változik, bárhogy is erőlködünk. Én azért sokszor erőlködök. Bár azt tudom, hogy a helyzet a betegségemmel meg fog változni. Ezt nem hagyom annyiban! Több mint két éve már, h diagnosztizálták, és azóta semmi sem történt. Azt hiszem ez, h én is változom - mármint személyiségileg - ez jó dolog, és jó lesz az eredménye. Nemsokára megyek kirándulni, és ott csupa jó dolog fog járni a fejemben. A lábunkat fogjuk lógatni, nevetni sokat. A lakóm nem fog örülni a sok boldogságnak, az biztos!:) Minden sorstársamnak sok kitartást, és további örömteli nyarat kívánok!