Az utóbbi napok jól teltek. Gyönyörű hétvégém volt.Viszonylag jól vagyok, próbálok vigyázni magamra, nem túlterheltnek lenni. Fejfájásom az van persze, de bírom azért. Meg az elmúlt egy hétben a bölcsességfogam dagadt be, úgyh most az elterelte a figyelmemet a lakómról. A suliban se rózsás most a helyzet, beadandók, zh-k, aztán nemsokára meg vizsgák. Igyekszem jól teljesíteni, mert kell az ösztöndíj. Ezen a téren maximalista vagyok. De tudom, h nem ez a legfontosabb az életben.
Minden esélyem megvan rá most, h meggyógyuljak, és jobbak legyenek az eredményeim. Ez a cél,a júniusvégi MRI lebeg most a szemem előtt. Néha elgondolkodom rajta, h valamiért kaptam ezt a lakót. Azért, hogy legyőzzem, hogy ne legyek ilyen elveszett, és határozatlan. Tudom, a párom azt mondaná, hogy magamnak okoztam, és nekem is kell legyőznöm, de mégis... Hiszek vlmilyen felsőbbrendűbb hatalmat, hogy ezt adta kaptam "ajándékba". Hogy odafigyeljek erre a jelzésre, és értsem meg. És most végre kezdem megérteni. Talán régebben még a lakóm nyerte a csatákat, mert túlságosan magamba roskadtam, és olyan hamar feladtam, és állandóan önsajnálatba burkolóztam! De most már elég erősnek érzem magam. Tudok őszintén mosolyogni, és tudok beszélni. És megtanulok élni is, kiélvezni minden percet hasznosan és örömmel! Még van mit tanulnom, de azért ráléptem a megfelelő útra.
Mindenki kívánok mielőbbi gyógyulást!
Szeretettel
Etti

Sziasztok ismét!
Először is Perec, kívánom a legjobbakat. Remélem nem lesznek rosszak az eredmények, vagy legalábbis nem rosszabbak! Tudom az lenne az igazi, ha nem kellene visszaállnod a gyógyszerre. Majd tudasd az eredményeket!
Én szedem továbbra is a gyógsyzert, már nem felet, hanem egészet. úgy érzem ez jobb most így a szervezetemnek., jobb most így nekem. Aztán meglátjuk hosszútávon milyen hatással lesz a lakómra. Úgy érzem, kevesebbet fáj a fejem, és jobb a közérzetem. Megpróbálok derűlátóan gondolkodni, és kevesebbet agyalni. Azt hiszem, ez is sokat tesz hozzá, h jobban vagyok. Ha van egy rossz napom, akkor megpróbálom magam gyorsabban helyrerázni. Nem mondom, h könnyen megy, mert a változás nem egyik napról a másikra történik. Nekem évek kellettek hozzá, h idáig eljussak. Hogy legalább eddig a gondolkodásmódig eljussak. És még mindig csak hol tartok?! Az elején. Még annyi mindent kellene tennem. És van, hogy feladom. De azért újra nekikezdek, és csinálom, ha kell elölről! Tudom, h leszek még teljesen boldog, és tudom, h meg tudom majd kímélni azokat, akiket szeretek! Mindennél rosszabb az, ha látom, h a párom miattam szenved! Hát ha magamért nem, akkor ő érte biztos meggyógyulok. Érte, és a jövőnkét. Alig várom már, h azt írhassam, meggyógyultam! Ölellek titeket!

Épp egy Bagdy Emőkés előadás után írom ezt a bejegyzést, úgyh most nagyon jókedvűen és kicsit felszabadultabban írom ezt bejegyzést. Mindenkinek ajánlom a Lelki egyensúly nehéz időkben is c. előadást. Nekünk, akiknek lakónk van, nagyon aktuális, de mindenki másnak is, mert nagyon jó és fontos dolgokról beszél. Ha csak egy kicsit is többet mosolyognánk, többször átölelnénk a szeretteinket, ha többet szánnánk arra, ami megnevettet, ami boldoggá tesz, azt megérzi az immunrendszer is, és küzdeni fog.Ki tudjuk magunkat rángatni a gödörből, ha valóban akarjuk. Az éremnek is két oldala van.:)
Úgyh most kicsit összeszedtem magam, és próbálom is megtartani a pozitív gondolatokat, meg h akarjak is változni. Annak ellenére optimistán nézek a jövő elébe, h a hétvégén nem voltam jól, komoly fájdalmaim voltak, azt hittem sosem múlik el. Megszenvedtem, de itt vagyok.És úgy érzem meg is erősödtem. Mondogatom magamnak, h erős leszek, és meggyógyulok. Meg akarok gyógyulni! Tenni is kell érte: nevetni, mozogni, sok zöldséget, gyümölcsöt enni.De azért csokit is!:))) Kívánok mindenkinek mielőbbi gyógyulást!

Bloodtest

Úgy alakult a helyzet, hogy meggyőztem magam, hogy nem ártana egy vérvétel, egy prolacin szint mérés. Bajban voltam, amikor próbáltam elmagyarázni a GP-nek (olyan mint otthon a háziorvos), hogy mi bajom volt, és miért is szeretném én megmérettetni a prolactin szintem. De nagy szerencsém volt, mert annak ellenére, hogy a maláj doki nem tűnt huszonpár évesnél többnek, igazán képben volt. Körülírtam a bajom, és rögtön tudta miről beszélek. Tudta milyen tünetekkel jár és már kérdezett is mit vettem észre magamon.
Hát mostanság megint sokat fáj a fejem (ami lehet a hát és nyakfájás egyik tünete is...), nyomásra van tejcsorgásom és baromi fáradékony vagyok. Úgy gondolom a sok stressz amin átmentem simán megemelhette a prolactin szintem, de mielőtt magamtól elkezdeném szedni a gyógyszerem (amiből hoztam ki 3 dobozzal), szeretném tudni tényleg gond van-e.
Kaptam egy beutalót egy endokrinológushoz is, de azt hiszem oda nem megyek el. Tudok én már mindent a bajomról, gyógyszerem van, ha kell tudom hogy  kell szedni, ez már csak plusz pénzkidobás lenne.
Szóval egy hét múlva eredmény, s valahol nagyon remélem, hogy csak a sok munka, a stressz okozza a fáradtságot...

by perec

Hát a lehangoltság még tart egy kicsit, de már sokkal jobban vagyok.fizikailag és pszichésen is. biztos jót tett a hétvége is nekem, egy kicsit pihentem, kikapcsolódtam. azért a tavasz tényleg hozza a megújulást nemcsak a természetbe, hanem a mi szervezetünkbe is. javaslom mindenkinek, h legyen kint sokat a levegőn, egy kicsit hagyja maga mögött a zajt, meg a rohanást, mégha nem is olyan jó az idő, de megéri mindenképp.
hogy van a fejem? nos elég jól. de most komolyan. segít ez a "minél kevesebbet gondolok rá" dolog, meg h "fittyet hányok az egészre, engem nem lehet legyőzni.":) nálam ez úgy látszik beválik, hamarabb és könnyebben mint a gyógyszerek.persze nem tudom, h jövő héten vagy a következőn is, ezt fogom e még írni, de hiszek benne.júniusban MRI, addig mident meg kell tennem. a legnagyobb bajom az, meg mindenkinek, akinek ilyen betegsége van, az az, hogy állandóan agyalok. még azon is, amin nincs mit agyalni. állandóan gondolkodok, mit kell csinálni, hogyan, mit csináltam, mit csinálnak mások meg hasonló. nekem ez olyan szintű, h nem tudok pl napközben aludni emiatt.soha nem is tudtam még oviban sem.:) lecsukom a szemem, és csak gondolkodok meg idegesítem magam feleslegesen.most már azért úgy érzem javult a helyzet, jobb mint egy-két éve, jobban kontrollálom magam. de aludni még mindig nem tudok napközben.:) de hát nem lehet mindent egyszerre, nem igaz?:) ölellek titeket és szép hetet!pusy