2012. szeptember 26., szerda

Perec percei

Hát még Etti leállt a gyógyszerrel én újra elkezdtem szedni.
Augusztusban otthon voltam 3 hétig s letudtam az éves kontrollom. Voltam MRI-n, vérvételen és végül az endokrinológusomnál. Eredmények: MRI-n megint nem találtak semmit, azaz a daganat úgy néz ki tényleg felszivódott :). Vérvételen azonban a prolaktin szintem még mindig 600 felett van, ami azt jelenti hogy a normál határérték felett. Adenoma nincs, és a prolaktinom mégsincs normál értéken belül. Ennek ugye millió egy oka lehet állitólag (lehet utána kellene már olvasni hogy mi más még...), de az orvos rögtön azt mondta szedjem újra a gyógyszert. Ki is irt egy éves adagot, amiből én 3 dobozzal hoztam ki.
Bár ellene vagyok a gyógyszernek, nem egyszer leálltam róla, és tudom, hogy talán sokkal inkább köszönhetem a búzafűnek, és a megváltozott hozzáállásomnak a gyógyulásom, de bizonyos okokból mégis azt szeretném, hogy lemenjen a hormonszintem is, amire most az egyetlen megoldásnak a gyógyszer tűnik.
Annak ellenére hogy nagyon kicsi adaggal kezdtem el (75mg-nak a negyedét szedem), minden reggel igen erős fejfájásra ébredtem az első héten, mostanra már elmúlt, szóval lehet emelni az adagot.
Hát hogy mi a jó megoldás, gyógyszer vagy nem, fogalmam nincs. Mindenkinek a körülményei válogatják. Nekem a jövőbeni tervek miatt azt kivánja meg az életem, hogy szedjem egy kis ideig, de nem akarom több mint fél évig.
Fél év múlva majd megirom megint az eredményeim :)

by perec

2012. szeptember 17., hétfő

nem érzem még a gyógyszer hiányát, és a mellem is alig feszül. ezt persze még nem tulajdoníthatom annak, h a gyógyszer nélkül gyógyulok. de azért mindenképp jó jelek ezek.a fejfájással harcolok azért, de nem rosszabbodik.arra azért már egyre több bizonyítékom van, h a szeretet és a nyugalom gyógyít...:)

2012. szeptember 6., csütörtök

Újra suliban.Talán nem is baj, mert jobban lefoglalom magam. Viszont reggeltől estig suliban vagyok. Nem tesz ez túl jót a fejemnek, de azért elviselem. És igyekszem nem túl sokat gondolkodni ezen az egészen. Úgy teszek mint mindenki más, csinálom a napi teendőimet, apróságokról beszélek.De néha máshol jár az eszem, és szeretném megosztani valakivel, hogy mi fáj.De inkább még hagyom az egészet, és élvezem még az utolsó jóidőket. De tudom, h egyre jobban fogom bírni a megterheléseket, és élhetek még majd egyszer fájdalmak nélkül.