2012. december 24., hétfő

Kellemes ünnepeket!

Így a blogon keresztül szeretnék mindenkinek, aki ezeket a bejegyzéseket olvassa, áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánni, és hasonlóan boldog, és főként egészséggel teli új évet kívánni!
Köszönöm, h ennyien olvassátok, hogy érdekel titeket, mi történik velem, velünk, hogy foglalkoztok kisebb-nagyobb bajainkkal, és hogy tanácsot adtok és tapasztalatot. Örülök, h csatlakoztam ehhez a bloghoz, hogy megismertem Perecet és másokat is. Annyi jó emberrel vettem fel a kapcsolatot, és annyi szeretetet, megértést kaptam tőletek.Úgyhogy ha csak így, de szeretném megköszönni nektek, hogy vagytok.:) Vigyázzatok magatokra és egymásra!

2012. december 17., hétfő

"Semmi sem fontos az emberi lélek betegségeinek kezelésénél, egyedül csak az, hogy a beteg higgyen. (...) És főként: higgyen a saját gyógyulásában. Abban, hogy célja és föladata van még az életben, amit el kell végeznie. Aki mindezt nyújtani tudja a betegnek, az gyógyít." Wass Albert

Most kicsit ilyen érzéseim vannak. Hogy végzem tisztességesen a napi feladataimat, teljesítem a kötelezettségeimet.És sikerül is szépen minden. Ha fejfájósan, ha szenvedve, de megcsinálom. És valahol ez a betegség erősít, mert más, agydaganat nélkül élő, nem csinálja meg azokat a dolgokat, amelyeket én pedig akarattal és kitartással megcsinálok. Nem dicsérem ám magam, csak most, ma kicsit büszke vagyok az 5-ös vizsgámra! :)))) És még tegnap este nem hittem benne, hogy bírok még egyáltalán tanulni.  Ha sikerülne megvalósítani az álmaimat, a nagyobb dolgokat is az életemben... Miért ne? Tudom, hogy szorgalommal, kitartással és szeretettel menni fog!

Szép napokat!

2012. december 5., szerda

Ma találkoztam, illetve találkoztunk Holzleiter Fannival, akit már ismerhettek pár tv-s műsorból. Izomsorvadásos lány, de életvidám, mosolyog mindig, ez is a beceneve, hogy Mosolyka. Nagyon jó életpéldával tud szolgálni nekünk meg mindenkinek. Őt nem zavarja semmi, próbál örülni annak, hogy él, és kihasználni minden lehetőséget, amit az élet kínál.Megtalálhatjátok a bloggját a google-ban. Szóval ez egy nagyon jó élmény volt most, hogy amúgy is elég stresszes voltam az utóbbi napokban. Nehezen gyűröm le a szorongást. Összegyűlik egyszerre sok minden, és feszült leszek tőle. A suli nehéz, és nincs időm kikapcsolódni, várom már az ünnepeket, hogy pihenjek. Persze tudom, h megcsinálom, mert mindig mindent megcsináltam, és bár okosnak nem tartom magam, de szorgalmas az vagyok. csak mindig túlidegesítem magam.és sokszor úgy érzem, hogy felesleges dolgokat tanulok feleslegesen. A fejem fáj rendszeresen, de nem érzem, hogy jobban fájna. És nem érzem, hogy a gyógyszer hiányozna. A mellem nem feszül annyira, mint régen.Nem is akarom újból szedni a tabikat, csak ha a véreredmény vlmi drasztikus változást mutatna. Már azért legalább fél éve nem szedem, és azt hiszem ez már egy statisztika arra, hogy érdemes volt elhagynom. Ahogy Perec is mondta, lehet feleslegesen mérgeztük magunkat évente. Csak azért nem fogom szedni, mert más kezelést az orvosok nem tudnak ajánlani. Inkább majd igyekszem sokat nevetni, csinálni amit szeretek, és örömet szerezni másoknak.:)
Szép napokat, és kitartást mindenkinek!