Nyár

Próbálom a hiányosságokat pótolni. Elrohant ez a nyár is sajnos, de azért van miről írnom.  Júniusban voltam endokrinológusnál,aki semmi újat nem mondott és kérdett szokás szerint. Vérvétel is megvolt, teljesen normális a vérképen, a prolaktin, minden. Újra és újra elgondolkodom a bromocriptine szedésén, hiszek már évek óta normális úgy, hogy a minimális adag felét szedem, azt is csak nagy ritkán. Továbbra is abban hiszek, hogy rajtam múlik, mire vagyok képes, hogyan tudok hatni a szervezetemre pozitív gondolkodással.
Jövő héten még vár rám az MRI, ami majd megmutatja, tényleg változott-e valami a lakóm körül. Majd megírom az eredményeket! Addig is kitartást, és csak pozitívan!
Etti

Tél - új élet

Nos a cím nem véletlen, nagyon fontos időszak kezdődött az életemben, életünkben.  Decemberben beköltöztünk az otthonunkba! :) Nagyon sokat dolgoztunk érte, hogy ez az ünnepekig megtörténjen. De a sok rohangálás, intézkedés, kevés alvás és rengeteg utazás mellett is sikerült. Végtelen az örömünk, bár még csak most kezdjük megszokni, otthonossá tenni. Visszaköltöztünk Szlovákiába így, ami beutazással jár majd a munkahelyünkbe, Győrbe. De most már kezdjük ezt is megszokni. Még sok tennivaló van, de az oroszlánrészén már túl vagyunk.
Az egyik legjobb rész az volt, mikor végleg ott hagytuk az albérletet, az utolsó hónapokban már nagyon elegünk volt ott és anyagilag is nagyon megterhelő volt az építkezés mellett. De ezt a szakaszt is lezártuk, már csak előre nézünk, tervezgetünk. Hiába vagyunk Z-vel több mint 10 éve együtt, mintha csak most kezdődnek minden...:) Pici ház, kis udvarral, talán majd kerttel, de a miénk. És ez szuper érzés.

Egy másik dolog, az egészségről, ami azért mégsem választható szét az eddig leírtaktól. Hiszem ugyanis továbbra is, hogy ahogyan szervezzük az életünket, úgy tudunk hatni az elménkre, a lelkünkre, az egészségünkre. Csak rajtunk múlik.
A fejem persze néha fáj, de teljesen jól érzem magam. Folyamatosan dolgom azon, hogy kevesebbet rágódjak a dolgokon. Nem megy könnyen nekem se. Nem olyan dolog, hogy reggel felkelek és azt mondom, mostantól nem stresszelek és úgyis lesz. De apró lépéseben haladva el lehet érni, hogy átértékeljük a dolgokat, hogy elalvás előtt ne az elmúlt dolgokon gondolkodjunk...Nem másban kell keresni a hibát, nem abban, hogy milyen rossz a munkahelyünk, milyen a főnökünk, az orvosunk, az anyánk stb. Csakis rajtunk múlik, továbbra is ez a véleményem.
Majd tavasszal vagy nyár elején megyek kontrollvizsgálatra, újabb tünetek szerencsére nincsenek. Talán egy MRI-nek is itt lenne az ideje, mert már 2 éve voltam. Az eredmények után jelzek.
Etti