vérvétel megvolt.várom az eredményeket.de csak márciusra kaptam időpontot.türelem...

Jelentem, kigyógyultam az influenzából, és sikeresen befejeztem ezt a szemesztert is. Hú, most jó kicsit pihenni, és megcsinálni olyan dolgokat, amelyekre eddig még nem volt időm. Az utolsó vizsga előtt nagyon stresszes voltam. Késett a "dolog" is jó pár napot, és már elkezdtem idegeskedni ezen is. Nem az volt az első gondolatom, h terhes lennék (persze ezen is elkezdtem rágódni), mivel megvolt a mellfeszülés meg a görcsök, hanem hogy nálam is kezdődnek a  bajok, nem szedem a  gyógyszert és tessék, tuti magas a prolaktinom, és fokozatosan el fog maradni. De ahogy elmúlt a vizsgaidőszak, és egy kicsit lenyugodtam, rendbejöttek a dolgok. Tudom, csak stressz miatt volt, de meg voltam azért kicsit ijedve, mert eddig szinte mindig napra pontosan megjött. Így visszagondolva tudom, h felesleges volt idegeskednem.Eszembe kell mindig vésni, h harcolok a lakóm ellen, és nagyon akarom,h eltűnjön innen. Nem adom fel, és ezt a szervezetem is érzi, nem fog cserbenhagyni. Nem fog olyan könnyen legyőzni, hogy csak úgy elmaradjon a menstruációm, tejcsorgásom legyen, megemelkedjen a prolaktinom. Nem-nem, nincs esélye....:) Az az igazság, boldog vagyok. És ez erőssé tesz.

Kicsit elkapott engem is az influenza.De nem győz ám le!!! A torokfájáson márt túl vagyok, most a folyamatosan csöpögő orral, és könnyező szemekkel küzdök, plussz  a szokásos fejfájás. Nem vagyok egy szép látvány, de már talán kilábalok belőle. Azt hiszem, ehhez is kell egyfajta pszichológia...
Vigyázzatok magatokra!

Remélem mindenkinek jól indult az új év. Az enyém természetesen vizsgákkal...De azért nem vészes, tanulok, amikor tudok. A szilvesztert pedig a hegyekben töltöttük a párommal és pár baráttal. Kikapcsolódtam, és szellemileg is feltöltődtem kicsit, nagyon rám fért már, mert olyan végtelen fáradt voltam. A hegyi levegő és egy kis sport (síelés, túrázás) azért tényleg csodát tud tenni az ember szervezetével. Amíg ott voltunk, kevesebbet fájt a fejem, a hangulatom is jó volt, sokat nevettük. Igaz, h közben híztam is két kilót, de ez már legyen az én bajom!:) Ú, a hegyek között, ott biztosan teljesen meggyógyulnék!
Ma megint tompán sajog a fejem, de ez talán a vizsgának és a sok tanulásnak tudható be. A hónap végén aztán megyek vérvételre, kíváncsi vagyok már, van-e vlmi változás. Nem szeretnék már visszatérni a gyógyszerre. Jó ez így, sokkal jobb. Majd jelentkezem!
Vigyázzatok magatokra!