Sziasztok!
A napokban többször eszembe jutott, hogy szinte egy év telt el az utolsó bejegyzésem óta. Hihetetlen. Ez az év volt életem legtartalmasabb időszaka. Szerencsére nagyrészt pozitív értelemben.
Először a lakómról: Nemrég voltam vérvételem és a doktornőnél, és pozitív híreket kaptam. A prolaktin szintem a legkisebb bromocriptine szedés mellett sem nőtt, teljesen normális. Mindig is célom volt, hogy egyszer elhagyjam a gyógyszerszedést, és úgy tűnik, hogy közelebb jutottam ehhez. A többi véreredményem is teljesen jó, nagyon boldog vagyok! Az MRI majd jövőre esedékes.
Az évről pedig, hú...nem is tudom, hol kezdjem. Szeptemberben kissé új területen kezdtem dolgozni. Maradtam ugyanabban az intézményben, de mint integráló (utazó) gyógypedagógus. Nagyon fura volt ezt megszokni, a mindennapi utazgatást, hogy mindennap más suliban vagyok, más gyerekekkel. Fura volt, hogy igazából csak magamra számíthatok, mert csak idegen többségi pedagógusok voltak körülöttem, akik vagy megértették a munkám lényegét, vagy nem. Ezzel még úgy megbirkóztam, mert valamennyire magányos, visszahúzódó embernek tartom magam. Viszont mivel busszal jártam az intézményekben, sokkal tovább tartott a munkaidőm, nagyon fáradtnak éreztem magam, mire hazaértem. Másik változás volt a munkámban, hogy eddig középsúlyos, súlyos autizmussal élőkkel foglalkoztam, most meg főként magasan funkcionálókkal. Ehhez teljesen más gondolkodásmóddal kellett hozzáállnom, és folyamatosan új feladatokon, játékokon, órai tananyagon törtem a fejem. Kellett egy kis idő, hogy megszokjam, de nagyon megszerettem a sokkal több munka és probléma ellenére. Év közben nem volt gondom az elalvással :)
Ami még nagy pozitívum az életemben jelenleg, hogy nekiálltunk az építkezésnek. Aki ezt végigcsinálta már, biztosan tudja, hogy mennyi intézkedéssel jár, mennyi problémamegoldással. Jaj, de nagyon várjuk! Jó lesz itthagyni az albérletet, kiülni a teraszra, otthonossá tenni a házat, lakberendezni, virágokat nevelgetni... Ez nagyon hiányzik még az életünkből, és annak gondolata, hogy ez lassan megvalósul, egyre boldogabbá tesz minket, és szerintem egészségesebbé is. :)
Kívánom, hogy ti is valósítsátok meg álmaitokat, legyetek legalább olyan boldogok, mint én!
Vigyázzatok magatokra,
Etti