2014. február 10., hétfő

Gyorsan telik a február, de örülök is neki.Minél hamarabb eltelik  a gyakorlat, a suli, annál jobb. Szeretném ha már nyár lenne, és úgy élvezhetném a pihenést, h nem kell aggódnom szakdoga és egyebek miatt. Most kell beadni a mesterképzésre a jelentkezéseket, hát beadtam. Majd kiderül, de remélem a 3 közül egyre felvesznek.
A mellem most feszül, de annyira nem vészes. A fejem is el van, szóval elég jó a közérzetem. Talán lassan, de biztosan minden rendben lesz. Szeretnék már teljesen meggyógyulni. De vajon ki lehet-e ebből a betegségből teljesen gyógyulni, úgyh tényleg semmi nyoma nem marad? Lesz olyan idő, amikor nem kell majd gyógyszert szednem? Akárhogy is vagyok, akárhogy is fáj, és azért hiszek benne. Szeretnék egyszer egy boldog, egészséges családod. Szeretnék kiélvezni minden szépséget ezen a földön. Addig maradnak a mindennapi csatáim.
Vigyázzatok Magatokra, és szeressétek egymást!És ne csak Valentin napkor!Sok ölelés!
Etti

2014. február 4., kedd

Elkezdődött a suliból az utolsó félévem. Gyakorlatom van ebben, tanulásban akadályozottakat tanítok itt Győrben. Annak ellenére, h nem akarok majd a későbbiekben tanítani, egész jól megy, sok pozitív visszajelzést kapok felnőttektől és gyerekektől egyaránt. Nagyon helyesek a gyerekek, nem lehet rájuk haragudni sosem. Mindegyiknek szörnyű családi háttere van. Nem kell h a genetika, elég ha a szülők felelőtlensége vezet oda, h a gyermek akadályozottá váljon. Megteszem ami tőlem teszik, a többi tanár is megteszi, de mit számít, ha az iskolában van 8 órát a gyerek, otthon meg 16-t.teljesen más az értékrend a két helyen.
Betegségügyben változatlan a helyzet. Most kicsit beteges vagyok, de átmegy rajtam. Keveset fáj a fejem, aminek örülök nagyon. Ja, és iszom továbbra is  a búzafűlét.
Vigyázzatok magatokra!