2012. március 26., hétfő

Nem tudom miért, de lehangolt vagyok. lehet h csak a hétfő miatt, nem tudom. ahogy nézegetem a blogon a bejegyzéseimet, rájövök h nagyon hangulatember vagyok. pedig nem szeretnék az lenni!egy perc alatt le tudok lombozódni!semmiség is elrontja a kedvem.de összeszedem magam, és erős leszek!
túl vagy egy betegségen (köhögés, láz, fejfájás, kimerültség,szemfájás, minden, amit el lehet képzelni), most már egész jól vagyok. viszonylag kibírható a fejfájásom is, úgyh végül is elvagyok. miért is panaszkodok megint?elvégre szoktam sokkal rosszabbul lenni. szép hétvége áll mögöttem. a sulit tudom vinni minden ellenére, az idő is szép.úgyh semmi rossz nem jöhet. igyekszem magam elfoglalni, nem gondolkodni túl sokat, jól érezni magam a bőrömben.ti is tegyétek ezt!vigyázzatok magatokra,és szép hetet!

2012. március 13., kedd

Úgy érzem, vannak mögöttem jobb napok meg rosszak. a mai nem túl jó, sokat és erősen fáj a fejem. de remélem előttem már csak jó napok lehetnek. úgy érzem az új módszerem segít egy kicsit velem is elfelejteni a bajokat. bár most megint szörnyen fájnak a melleim, és ezt állandóan, minden lépénél érzem.de majd csak jobb lesz minden, máshogy nem is lehet. most lesz egy-két nap pihi, talán sikerül kikapcsolódnom. Az optimizmusom most nem az igazi, de igyekszem feltornázni!
öllelek titeket és kitartást!

2012. március 6., kedd

Na itt vagyok végre. Fárasztó napok vannak, nagy a hajtás most, pedig még csak szemeszter eleje van. Nem tudom milyen fősulira jöttem. Na de mindegy, nem erről akarok beszélni.
Megfogadtam magamnak vlmit, miután voltam a dokinál az eredményekért. Megpróbálom kizárni a betegségem, mintha nem is lenne. Kicsit teljesebb életet akarok élni, egy más minőségű életet. És nem fogok a párommal sem beszélni róla, akivel pedig erről a legtöbbet szokta. Vele vannak a legszebb pillanataim, és ez a dolog mindig befolyásolja. Nem akarom, hogy azokkal a szemekkel nézzen rám...Legalább MRI-ig ezt akarom. Nem tudom, lesz-e hatása, de remélem hosszabb távon igen.persze tudom, h ez csak egy félmegoldás, mert attól én még gondolkodom rajta. És itt a blogon szeretném megosztani továbbra is azt, ami történik velem. Akinek kérdése van hozzám, az itt továbbra is el tud mindent olvasni. De az élményeket, a pillanatokat, tisztán szeretném megélni. Elhinni, h meggyógyulok. Talán sikerül annyira elfeledkeznem róla, hogy elfelejt majd fájni is az a fej.Mert minél kisebb teret engedek a lakómnak, annál kisebb lesz ő is. És az MRI talán már más eredményeket fog mutatni. Úgyh most ezzel próbálkozom. Próbálkozni mindig kell.
Kívánok mindenkinek erőt és kitartást! És Ajax, te pedig sose add fel! higgy a gyógyulásban, és elsősorban magadban!és remélem a kezelések sikerrel járnak.
Ölellek titeket!