Semmi se úgy történik...

Persze semmi sem úgy történt, ahogy terveztem... ;) Már meg sem vagyok lepődve. 24-e kínlódással telt: fejfájás, görcsök, mellfeszülés. Lelkileg se voltam rendben. Készülődtünk, karácsonyfát díszítettünk, ajándékoztunk, de nem bírtam felengedni.Olyan gyorsan elteltek az ünnepek, h mire ráhangolódtam volna, már el is múlt. Most pedig tanulás újból. De azért megvagyok. Egy kicsit pihentem, és voltak azért szép pillanatok is: mosoly, ölelés olyanoktól akiket nagyon szeretek. Úgyh remélem ez marad inkább meg bennem, mint a szenvedés.
Megy minden tovább, én is, a lakóm is éldegélünk. Egyszer én vagyok jobban, egyszer ő. De nem hagyom magam most se azért.:)
Próbálok felétek pozitív gondolatokat sugározni annak ellenére, hogy tudom, néha semmi okunk örülni.Ki kell tartanunk, le kell győznünk ezt a betegséget.És ezt csak mi magunk tudjuk. Tudom, ezt már leírtam párszor itt, de ezt kell mondogatnunk magunkban: minden rendben lesz,erős vagyok, nem fáj semmi, boldog vagyok...
Minden rendben lesz!Szép napokat mindenkinek!

Boldog, békés ünnepeket!

Hát igen, ez is eljött. Annyira várja az ember, annyit készülődik, megvesz egy csomó mindent, 3féle sütit süt, de aztán el is múlik egy perc alatt.Én mindig szeretnék valami többet adni, mindig valami mást tervezek. Aztán majd kiderül holnap, hogy mennyiben más az idei karácsony, mint az előzőek. Én is mindig álmodozok, és csodákra várok. Hiszem, h a szeretet gyógyít. Persze egész évben ezt várom, nemcsak karácsonykor, de holnap talán mindenki ezt várja.Boldogok akarunk lenni, és érezni, hogy milyen jó, h vagyunk egymásnak. Már régóta ezt várom. Már régóta meg akarok gyógyulni. Legalább holnap nem akarok fejfájással kelni, meg nem azon gondolkodni, hogy hogyan feküdjek, hogy ne fájjon a mellem meg hasonló. Ha az embert mindennap annyi mosoly, ölelés és öröm érni minden nap, mint ezek alatt az ünnepek alatt, akkor senkinek semmi baja nem lenne...
Úgyh ezekkel a gondolatokkal kívánok Nektek nagyon boldog, békés, és fájdalommentes ünnepeket!
Szeretettel
Etti

karácsony előtt

Sajnálom, h rég nem írtam. Úgy repülnek a napok, mire észbe kapok, addigra már megint eltelt egy hét. És persze mindjárt karácsony. Én azt kérném a Jézuskától, amit ti is, egészséget. Nemcsak magamnak, mindenkinek. Nem tudom, hallja-e a kérésem, biztos neki is nagyon sok a gondja.:) Rengeteget kell tanulnom, a nyakamon a vizsgák. Nagyon túlterheltnek érzem magam. Nincs sok ideje pihenni a fejemnek, de a következő hónapot ki kell bírnom, aztán már jobb lesz. Meg erőt ad, hogy boldog karácsonyt tervezek, ahol semmi szomorkodás, semmi erőltetett rituálé. persze nemcsak rajtam múlik, de én majd próbálok mindennek örülni. Legalább akkor. Úgy érzem, mintha egész életemben küzdenem kellene, nemcsak a kínokkal, mindennel. Még az apró örömökért is. Nincs jól ez így.
Vigyázzatok magatokra!

Sajnos a rosszulléteim megmaradtak.Úgyhogy nem tudok most új címet adni ennek a bejegyzésemnek. Biztos front is lesz, mert már egyenesen lüktet. Jó hír, h elmúlt a mellfeszülésem, legalább egy darabig. Megnézem amúgy már egy MRI-n keresztül mi van odabent, de addig még várhatok legalább nyárig. Kivéve, ha a vérkép rosszabbodott. Azért az optimizmusomat nem vesztettem el, a fájdalmaim ellenére boldog vagyok. Hogy is ne lennék, mikor ilyen párom van, aki mindig itt van nekem, és olyan sorstársaim, mint Perec! Akik néha megráznak, és mondják, h fel a fejjel!
Ajax, neked pedig drukkolok, kitartást, légy erős! Olvasom rendszeresen a másik fórumon a bejegyzéseket,remélem sikerül kitalálni, mi a legyen a legjobb megoldás, és meggyógyulsz! ne hagyd el magad!
Kitartást mindenkinek!