Mikor az ember fejfájással kel úgy érzi, előre el van rontva a napja, csinálhat bármit is. Nekem 90%-ban ilyen reggeleim vannak. Ilyenkor fekszem még egy kicsit az ágyban becsukott szemekkel, ökölbe szorított kezekkel, és várok valamilyen csodára, hogy pár pillanat, és elmúlik az egész. Hát igen, az ember sűrűn szeretne találkozni csodákkal... Ilyen fejfájós napokon, fel se szeretnék kelni. Maradjon sötétben a szoba, maradjon csöndes a ház, és ne legyenek gondolataim. Mintha az embernek ne lennének feladatai, felelőssége, kötelességei még diák létére is. És még fejfájósan is arra kell törekedni, hogy meggyógyuljak. Ez az igazán nehéz. Mert nem kell arra külön gondolni, hogy fáj a fejed, széthasad az automatikusan is.
De ma nem ilyen nap van! Mert ma azért találkoztam a csodával, és nem ébredtem fejfájással. Én ezt csodának tartom, legyen bármilyen picinkó is, de mégis az. Tudom, befolyásolja az egész napomat, és úgy érzem, ez egy csodálatos péntek lesz! Tele vagyok tervekkel, életkedvvel, örömmel. Találkozom végre a párommal, és átölelhetem! (Ő a másik, de egyáltalán nem kicsi csoda az életemben. És az a nagyszerű, hogy állandó!) Ha minden jól megy, elmegyünk fürdőbe, és ott fogunk lustálkodni, áztatni magunkat, és jól fogjuk érezni magunkat. Egyszerűen kell, hogy jól érezzük magunkat! Szinte belesavanyodunk a hétköznapokba, a napi harcokba, a munkába, és a fájdalmakba. Ma elfelejtünk mindent, és nem fogunk beszélgetni fájdalmakról. Csak nevetni fogunk, hogy milyen jó nekünk!:)
Mindenkinek szép napot, és kívánom, hogy találkozzatok csodákkal!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése