Sziasztok!
Remélem jól vagytok, és kezditek már érezni a tavaszt! Mégha most nincs is az szép napsütéses tavaszi idő, azért már érezni a változást a levegőben. Én az utóbbi napokban sok pozitív élménnyel gazdagodtam a gyakorlatom kapcsán, nagyon jó értékeléseket kaptam a zárótanításomról. Örülök, ha végre valaki értékeli azt, amit csinálok. Jövő héttől aztán jön a rehabilitációs rész, az talán még érdekesebb lesz. A feje néha fájdogál, de sokat nem foglalkozok vele. Mostanában inkább a mellem kezdett el megint hamar feszülni. Ha májusban megyek vérvételre, a doktornő kiírhatna MRI-re. Kíváncsi vagyok, h mitől volt múltkor olyan magad a prolaktin szintem, vagy ez tényleg csak időszakos és stresszalapú? Én nem hinném, de azt sem akarom h nőjön az adenómám. Én mindenesetre nem stresszelek, csinálom a dolgaim, ahogy eddig is tettem. Néha szenvedek, néha viszint gondtalanul boldog vagyok! Ezekért a pillanatokért érdemes még szenvedni is előtte.
Ölellek titeket!
Etti