Ma találkoztam, illetve találkoztunk Holzleiter Fannival, akit már ismerhettek pár tv-s műsorból. Izomsorvadásos lány, de életvidám, mosolyog mindig, ez is a beceneve, hogy Mosolyka. Nagyon jó életpéldával tud szolgálni nekünk meg mindenkinek. Őt nem zavarja semmi, próbál örülni annak, hogy él, és kihasználni minden lehetőséget, amit az élet kínál.Megtalálhatjátok a bloggját a google-ban. Szóval ez egy nagyon jó élmény volt most, hogy amúgy is elég stresszes voltam az utóbbi napokban. Nehezen gyűröm le a szorongást. Összegyűlik egyszerre sok minden, és feszült leszek tőle. A suli nehéz, és nincs időm kikapcsolódni, várom már az ünnepeket, hogy pihenjek. Persze tudom, h megcsinálom, mert mindig mindent megcsináltam, és bár okosnak nem tartom magam, de szorgalmas az vagyok. csak mindig túlidegesítem magam.és sokszor úgy érzem, hogy felesleges dolgokat tanulok feleslegesen. A fejem fáj rendszeresen, de nem érzem, hogy jobban fájna. És nem érzem, hogy a gyógyszer hiányozna. A mellem nem feszül annyira, mint régen.Nem is akarom újból szedni a tabikat, csak ha a véreredmény vlmi drasztikus változást mutatna. Már azért legalább fél éve nem szedem, és azt hiszem ez már egy statisztika arra, hogy érdemes volt elhagynom. Ahogy Perec is mondta, lehet feleslegesen mérgeztük magunkat évente. Csak azért nem fogom szedni, mert más kezelést az orvosok nem tudnak ajánlani. Inkább majd igyekszem sokat nevetni, csinálni amit szeretek, és örömet szerezni másoknak.:)
Szép napokat, és kitartást mindenkinek!