2011. október 18., kedd

Kicsit hosszúnak ígérkezik ez a hét. Stressze vagyok. Szeretnék pihenni. Állandóan kapkodok, és sosem tudom, h mihez fogjak először hozzá. Suliban is, örülök, h megírtam egy beadandót, erre már adják a következőt. Nagyon tudok ilyenkor örülni, főleg h tudom, az egész órának nincs értelme. Na de mindegy, gondolom mások is vannak így... A lakóm rendetlenkedik, ma is túl vagyok egypár "belenyilalláson".
De most egy más téma.
A napokban felfigyeltem egy prolaktinómás sorstársunkra egy másik blogon. Nagyon elkeseredett, és tanácsot vár. Nem tudja, mi lenne a helyes lépés. Üzentem neki, és remélem csatlakozik blogunkhoz, és megosztja velünk történet, hogy segíteni tudjunk, ha tudunk persze. Ezért vagyunk elvégre. Kedves, sorstársunk, várunk szeretettel!
Szép napokat!

2 megjegyzés:

ajax14 írta...

Sziasztok! szia etti itt vagyok azthiszem rám gondoltál!
ajax14 vagyok hiperprolaktinamiás oriási tumorral!

Etti írta...

Szia! örülök, h megtaláltál minket! Azt tanácsolom először is, hogy ne ess kétségbe. Ez egy jóindulatú daganat. Nekem nem javasolták a műtétet mivel tál fiatalnak találnak hozzá, és az én adenómám kb. 11 miliméter és az utóbbi időben nem nőtt. Jó lenne,ha leírnád az adataidat, h mekkora, nőtt-e az utóbbi időben.ÉS persze magadról is írj. Én, mivel nekem nem lehet megműteni, ezért igyekszem együttélni vele, bár nagyon nehéz ez a tudat.Viszont ha neked nagy, és folyamatosan nő, akkor biztos javasolják a műtétet. Én úgy tudom ez egy egyszerű műtét, mióta az orron keresztül végzik, nincs halálozás. A kockázat az, h meddő lehet valaki, és hormonokat kell szednie. Bár a korodat és nemedet sem ismerem, így nehéz bármit is mondani. De segítek bármiben.
Etti