Persze semmi sem úgy történt, ahogy terveztem... ;) Már meg sem vagyok lepődve. 24-e kínlódással telt: fejfájás, görcsök, mellfeszülés. Lelkileg se voltam rendben. Készülődtünk, karácsonyfát díszítettünk, ajándékoztunk, de nem bírtam felengedni.Olyan gyorsan elteltek az ünnepek, h mire ráhangolódtam volna, már el is múlt. Most pedig tanulás újból. De azért megvagyok. Egy kicsit pihentem, és voltak azért szép pillanatok is: mosoly, ölelés olyanoktól akiket nagyon szeretek. Úgyh remélem ez marad inkább meg bennem, mint a szenvedés.
Megy minden tovább, én is, a lakóm is éldegélünk. Egyszer én vagyok jobban, egyszer ő. De nem hagyom magam most se azért.:)
Próbálok felétek pozitív gondolatokat sugározni annak ellenére, hogy tudom, néha semmi okunk örülni.Ki kell tartanunk, le kell győznünk ezt a betegséget.És ezt csak mi magunk tudjuk. Tudom, ezt már leírtam párszor itt, de ezt kell mondogatnunk magunkban: minden rendben lesz,erős vagyok, nem fáj semmi, boldog vagyok...
Minden rendben lesz!Szép napokat mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése